játékfun

Szóval miután hozzászoktam a joyhoz már elég jól ment a repkedés. Ismételt kiváncsisággal vetettem bele magam a dogfightokba. Kitartásomat siker koronázta. Rá kellett döbbenem, hogy sok kezdő emberke vezetget repülőt akit joy - al és egy kis gyakorlással simán le lehet szedni, még akkor is ha neki van jobb gépe. Bombázóval szedtem le J10 – ket ami röhej. Persze azt is meg kellett tapasztalnom, hogy vannak olyan játékosok akiket valszeg még hosszú ideig nem fogok tudni leszedni és inkább kerülni kell őket. Fejlődésemben sokat segített ismételten a jobbaktól való tanulás. Részt vettem pár olyan játékban ahol műkszik a gamerecorder és az egyes meccsek után szépen visszanéztem, hogy a profibb klán tagok hogyan aprítanak repülővel. Tényleg tanulságos volt. Precíz egyértelmű céltudatos fordulók és folyamatos akció géppityuval is. Meglepett hogy milyen nagy hatékonysággal használják a repülőgépek gépágyúját. Tényleg sokat tudtam tőlük tanulni. Nagyon sokan például azt csinálják, hogy ha megtámadják őket hogy olyan magasra mennek ahol már nem lehet irányítani a gépeket. Ilyenkor leveszik az összes gázt és irány a zuhanás. Ez akkár még működhet is, de ennél vannak előnyösebb megoldások. Én ennél a módszernél sokszor egyszerűen kimentem a pályáról. Eljutottam odáig hogy le tudtam szállni egy anyahajóra és a bombázást is elég hatékonyan tudtam alkalmazni. Megkaptam a repülős alap kitüntetést is.